Antifasiszta harci magazin és egyéb krónikák.

Stallone Magazin

Harminc éves a csernobili hoax

2016. április 26. - Martin Valkenheiser

Mindenki ismeri a csernobili atomkatasztrófáról szóló mesét, amely szerint 1986. április 26-án néhány greenpeace-es aktivista felrobbantotta a Lenin névre keresztelt ukrajnai (akkor szovjet) atomreaktort, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az atomenergia veszélyeire. A napelemekkel és szélmalmokkal kereskedő, megújuló-energia lobbisták által finanszírozott anarchista akcióban állítólag sokan meghaltak, míg mások nem, főleg azok nem, akik nagyon messze laktak, például Svájcban. Ami az utóhatásokat illeti, egyes források kétfejű emberekről számolnak be, mások pedig egyfejűekről, ám az az egy sokszor meglehetősen ocsmány. Az alábbi képen egy ilyen egyfejű túlélő látható, amit minden Csernobilről szóló híradásban és írásos dokumentációban előszeretettel mutogatnak:

rubber_johnny.jpg

G. Fodor Gábor, a 888.hu című digitális okádék főszerkesztője, a Rubber Johnny című rövidfilm főszereplője.

Igen ám, csakhogy a sztori felreppenése óta számtalan bírálat érte már a történetet, miszerint az egész csupán kitaláció; egy nagyszabású fedősztori, amivel egy másik, sokkal kényesebb történetet próbálnak elfedni. Mindezt alátámasztani látszik az a tény, hogy az állítólagos eset után hónapokig nem szerepelt semmilyen híradásban semmiféle atomkatasztrófa, a szovjet újságok ekkortájt leginkább az alábbi eseményekkel foglalkoztak:

- a Microsoft kiadta a Works nevű irodai programcsomagját a Macintosh számítógépekre

- megjelent a Masters of Puppets című, sorban a harmadik Metallica stúdió lemez

- a mozikban nézői csúcsokat döntögetett a Howard a kacsa című tudományos-fantasztikus film

Sem nyomtatott újságok, sem online média nem számolt be az esetről, és Kósa Lajost sem kérdezte senki az eset kapcsán egy doorstep tájékoztatón sem. Debrecen egykori polgármesterének látványos elhülyülését (lásd: fémkupakok, hutik és tuszuk, stb.) és feleségének megváltozott szexuális orientációját sokan hozták összefüggésbe az extrém mennyiségű sugárszennyezéssel, ám minden kétséget kizáró bizonyítékot ezen elméletek kapcsán soha nem sikerült felmutatni, mint ahogy cáfolni sem sikerült őket – egészen a mai napig.

femkupakkiraly.jpg

Kósa Lajost az állítólagos csernobili atomkatasztrófa napján csak a fémkupakokról lehetett kérdezni.


Stephen L. Krautzmann író barátommal tavaly novemberben bíztuk meg az ügyvédünket, Dr. Rosencrantz-ot, hogy hollywood-i (zsidó) kapcsolatait felhasználva keressen nekünk egy olyan ügynököt, aki képes felgöngyölíteni a csernobili hoax rejtélyét. Hosszas tárgyalásokat kezdtünk Tom Cruise-zal, Liam Neeson-nal és Matt Damon-nal is, de mindhárman kiröhögtek bennünket. Másokat már sajnos nem tudtunk megkeresni, mivel Dr. Rosencrantz idő közben a szerkesztőség teljes pénzét elbaszta kurvákra meg drogokra, Matolcsy-t meg hiába kértük, hogy utaljon át pár milliót, sajnos egyikőnk sem rokona a jegybankelnök Úrnak. Így aztán végül kénytelenek voltunk mi magunk személyesen utánajárni az esetnek. Utazgatni mondjuk kurvára nem volt kedvünk, pénzünk meg főleg nem volt rá, meghallgatni se hallgattunk meg senkit, mivel szerintünk mindenki fasz, aki nem olvas Stallone Magazint, aki meg olvas, annak sincs fingja se az egészről, mivel ezt a cikket még csak most írjuk meg, szóval végül mi magunk jöttünk rá arra, hogy

A CSERNOBILI ATOMKATASZTRÓFA CSUPÁN EGY ÜGYESEN FELÉPÍTETT KITALÁCIÓ, AMIVEL VALAMI EGÉSZEN MÁST PRÓBÁLNAK ELFEDNI!


Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, kijelentésünket a 5 Why nevű módszertannal fogjuk bizonyítani. A 5 Why (más néven: 5W, 5 Miért) technikát a Toyota cég ügyvezető igazgatója dolgozta ki még a hatvanas években, amellyel hatékonyan sikerült elhárítani a gyártósoron jelentkező nehézségek és problémák nagy részét (a gyártási folyamatok folyamatos tökéletesítése napjainkban az agilis programfejlesztési módszertan egyik alapkövének számít). A technika lényege: addig tesszük fel a Miért? kérdést, amíg a probléma gyökeréhez közelítve rá nem találunk a végső megoldásra (a japánoknál ezt hívják Kaizennek, a német szövetségeseknél pedig Endlősungnak).

5whys.png

Lássuk hát a levezetést az 5 Why technikával:

1. kérdés: Miért nem hiszünk a chernobil-i mesében?
Válasz: szerintünk valószínűtlen. A média folyton csak hazudik, miért pont most mondana igazat.

2. kérdés: Miért nem mond a média igazat?
Válasz: a médiát a zsidók irányítják, akik nem szeretik az oroszokat.

3. kérdés: Miért nem szeretik a zsidók az oroszokat?
Válasz: mert Sztálin leszámolt a bolsevikokkal, akik között köztudottan sok volt a zsidó származású ideológiai felforgató a kuruc.info szerint.

4. kérdés: Miért számolt le Sztálin a bolsevikokkal?
Válasz: a paranoiás Sztálin potenciális vetélytársként tekintett minden keményvonalas bolsevista vezetőre (azokra, akik még Lenin idejében szereztek valamilyen párttisztséget), így ezeket az embereket vagy megölette, vagy deportálta, például Csernobilba.

5. kérdés: Miért deportálták Sztálinék vélt vagy valós ellenfeleit Csernobilba?
Válasz: hát fingunk sincs. Viszont az idő közben kapitalistává vált amerikai vezetés nem akarta megkockáztatni, hogy Sztálin esetleges halála esetén valamelyik leninista barom ragadja magához a hatalmat Oroszországban, hiszen nekik ekkor már az volt az érdekük, hogy Oroszországot egy kapitalista, amerika- és zsidóbarát amerikai-orosz kettősügynök irányítsa (lásd: Medvegyev, Putyin), ezért valószínűleg az amerikaiak lebombázták Csernobilt a gecibe, és kitaláltak mindenféle mesét az atomkatasztrófáról, meg az egyfejű G. Fodor Gáborról, akiről kiderült, hogy nyilvánvalóan Csernobiltól tök függetlenül van egy feje (akármilyen is az a fej). Rejtély megoldva, kérjük a pulitzer díjat.

A bejegyzés trackback címe:

https://stallonemagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr108666064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása